Az aeroszolok egyszerű részecskék vagy folyadékcseppek az áramló levegőben, a diszperz részecskék mérettartománya általában 10 nm-től 500 nm-ig terjed. Diszperz rendszer, ahol gáz-halmazállapotú közegben finoman szétoszlatott (porlasztott) folyékony vagy szilárd részecskék vannak jelen. Szilárd diszpergált anyag esetén füstről, ha a porlasztott (vagy kondenzálódott) anyag folyadék halmazállapotú, ködről is beszélhetünk. A felhő is természetes aeroszol.

A szó a görög aérosz (αέρας, levegő) és a latin solvo (old, felold) összetételéből származik.

Aeroszol (szpré, spray) formában juttathatunk szervezetünkbe, bőrfelületünkre vagy egyéb felületekre sokféle szerves készítményt: gyógyszereket, illatszereket, festékeket. Az aeroszolok hajtógáza régebben a CFC-k ( freonok) voltak. Amikor rájöttek, hogy ez a gáz növelheti az üvegházhatást és elősegíti az ózonlyuk kialakulását, újfajta hajtógázzal működő szpréket fejlesztettek ki. Megszülettek a propán-butánnal, pentánnal, vagy szén-dioxiddal működő aeroszolok. Később kiderült, hogy ezek a gázok ugyanúgy üvegház hatásúak, mint elődjük a CFC. Ennek ellenére ma is használják, bár léteznek sűrített levegővel működő, vagy pumpás szprék is.


Ez a cikk a Aeroszol, a Creative Commons Attribution-Share-Alike License 3.0 alatt kiadott cikket használja.