A Venturi-cső csővezetékbe épített szűkítő elem, egy fokozatosan csökkenő keresztmetszetű, kúpos konfúzorból egy rövid állandó keresztmetszetű csődarabból majd utána egy fokozatosan növekvő keresztmetszetű diffúzorból áll. A Venturi cső középső részén, a torokban a közeg statikus nyomása kisebb, mint a két végén. Ezt a jelenséget legtöbbször a csőben áramló közeg térfogatáramának mérésére használják. Venturi csövet építenek a sugárszivattyúkba is.
Elmélete
Összenyomhatatlan közegre Bernoulli törvénye alapján felírható a Venturi-cső egyes pontjain a sebesség és nyomás összefüggése:
,
ahol
a közeg sebessége az 1 és 2 pontban,
a közeg statikus nyomása az 1 és 2 pontban,
pedig a közeg sűrűsége.
A folytonosság törvénye szerint:
,
ahol
a cső keresztmetszete az 1 és 2 pontban.
Bevezetve a szűkítési viszonyt:

írható:
,
és ezzel:

A térfogatáram pedig ideális viszonyok esetén:

Valóságos közegek esete
Valóságos viszonyok esetén a belső súrlódás következtében a viszonyok az ideális esettől eltérőek. További eltérést jelent, hogy a fenti összefüggések hallgatólagosan feltételezik, hogy a közeg sebessége a keresztmetszetek mentén állandó. Tapasztalati adatok alapján a következő képlettel számolnak:
,
ahol
, dimenzió nélküli átfolyási szám,
, dimenzió nélküli expanziós szám, melynek értéke folyadékok esetén 
Az átfolyási szám értéke a Reynolds-számtól és az m szűkítési viszonytól függ.