A Rossby-szám dimenzió nélküli viszonyszám, a folyadékáramlások leírásában használatos. A tehetetlenségi erő és a Coriolis-erő viszonyát jellemzi.

Széles körben használják az óceánok és az atmoszféra geofizikai jelenségeinek leírásában. Többnyire a bolygó forgásából következő Coriolis-erő fontosságát adja meg.

Ismert még Kibel-szám néven is.

A Rossby-szám definíciója: (jelölése: Ro és nem )

ahol

U és L a jelenséget jellemző sebesség és hossz,
f = 2 Ω sin φ a Coriolis frekvencia, ahol Ω a bolygó szögsebessége és φ a földrajzi szélesség.

A Rossby-számot Carl-Gustav Arvid Rossby után nevezték el.

Kis Rossby-szám a Coriolis-erő nagyobb hatását mutatja, nagy Rossby-szám olyan esetre jellemző, amikor a tehetetlenségi és centrifugális erők dominálnak.

Például tornádó esetén a Rossby-szám nagy (≈ 103), alacsony nyomású rendszerben pedig kis értékű (≈ 0,1 – 1). Tengeri áramlatok esetén értéke gyakran 1 körüli, de ettől jelentős eltéréseket mutathat.

Ennek megfelelően a tornádókban a Coriolis-erő hatása elhanyagolható, nagyobb szerepet játszik a nyomás és a centrifugális erő.

Alacsony nyomású rendszerekben a centrifugális erő elhanyagolható, a Coriolis-erő és a nyomás egyensúlya alakítja a jelenséget. Az óceánok viselkedésében mindhárom fajta erő szerepet játszik.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rossby number című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További irodalom

Numerikus analízis és Rossby-szám szerepe:

Történelmi visszatekintés Rossby fogadtatásáról az Egyesült Államokban:


    Ez a cikk a Rossby-szám, a Creative Commons Attribution-Share-Alike License 3.0 alatt kiadott cikket használja.