A Rossby-szám dimenzió nélküli viszonyszám, a folyadékáramlások leírásában használatos. A tehetetlenségi erő és a Coriolis-erő viszonyát jellemzi.
Széles körben használják az óceánok és az atmoszféra geofizikai jelenségeinek leírásában. Többnyire a bolygó forgásából következő Coriolis-erő fontosságát adja meg.
Ismert még Kibel-szám néven is.
A Rossby-szám definíciója: (jelölése: Ro és nem )
ahol
A Rossby-számot Carl-Gustav Arvid Rossby után nevezték el.
Kis Rossby-szám a Coriolis-erő nagyobb hatását mutatja, nagy Rossby-szám olyan esetre jellemző, amikor a tehetetlenségi és centrifugális erők dominálnak.
Például tornádó esetén a Rossby-szám nagy (≈ 103), alacsony nyomású rendszerben pedig kis értékű (≈ 0,1 – 1). Tengeri áramlatok esetén értéke gyakran 1 körüli, de ettől jelentős eltéréseket mutathat.
Ennek megfelelően a tornádókban a Coriolis-erő hatása elhanyagolható, nagyobb szerepet játszik a nyomás és a centrifugális erő.
Alacsony nyomású rendszerekben a centrifugális erő elhanyagolható, a Coriolis-erő és a nyomás egyensúlya alakítja a jelenséget. Az óceánok viselkedésében mindhárom fajta erő szerepet játszik.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Rossby number című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Numerikus analízis és Rossby-szám szerepe:
Történelmi visszatekintés Rossby fogadtatásáról az Egyesült Államokban: